„Korlátaid nem csupán sorompók, hanem egyúttal Isten jelzőkövei is utad megjelölésére. Nem tudsz jól beszélni? Nem annak a jele, hogy inkább hallgatnod kellene? Félénk vagy? Nem kell-e inkább elfogadnod a mások akaratát saját akaratod érvényesítése helyett? Nem vagy észember? Nem vagy-e éppen valami gyakorlati munkára hivatott?” (Michel Quoist)