Ló és lovasa
“A csata napjára paripát nyergelnek, ám a győzelmet az Úr adja.” (Péld 21,31)Azt hiszem, ez egy jó program lesz… 🙂
“A csata napjára paripát nyergelnek, ám a győzelmet az Úr adja.” (Péld 21,31)Azt hiszem, ez egy jó program lesz… 🙂
“Vajon ma milyen nyomokat hagytunk mások szívében magunk után!?” (V.J. O.Cist) Ez a mondat… Megfogott.
A befogadás elengedés: elengedni azt, ami nem hagy helyet annak, amit kapnék. Szabaddá lenni attól, ami megköti a kezem. Kinyitni a tenyerem, a szívem, hogy teletölthessék azt. Olykor féltve szorongatom azt, ami a legkedvesebbnek tűnik nekem. S időközben kiderül, hogy a szorítás megfojtja, megöli a lehetőségeket. Meg kell tanulnom nem elébe rohanni a dolgoknak, hanem … More Elengedve befogadni
Sanditva száll Rómára Fecske-raj-követséggel Vigyorog vigan széjjel Nyárdélutáni Hold. Nagy kékség és pirosság Most ujból-ujból hozzák Régből azt, ami volt. Szent mezők pára-fátylat, Hegyek álom-szint váltnak Diadalok s romok, Nap s Hold közé beszőve, Hanyattan az Időbe Róma sürög-forog. Óh, gyönyörü örökség, Változó, ős, szent község, Urbs, te feledtető, Az én-élet poklából Lelkem-testem kilábol, Te, … More Rómába készülve
Egy kedvenc részem a Szentírásból: a Magnificat. „Lelkem magasztalja az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben, mert rátekintett szolgálója alázatosságára. Íme, mostantól fogva boldognak hirdet minden nemzedék, mert nagyot tett velem a Hatalmas, és Szent az ő neve. Irgalma nemzedékről nemzedékre az istenfélőkkel marad. Karja bizonyságot tett hatalmáról: szétszórta a szívük szándékában a gőgösöket, letaszította … More Nagyboldogasszony
Egy kérdésre válaszként a csend jelentése általában egyértelmű…Miért nem érzem mégis, hogy pont van a mondat végén?