Az idők során mindazok, akik hatással voltak nemzedékükre, Krisztusért böjtöltek. Ez általában azt jelenti, hogy egy meghatározott ideig nem ettek. Jézus minden bizonnyal feltételezi, hogy követői az Istennel való kapcsolatuk részeként teszik ezt. Azt mondja: „Amikor böjtölsz … “, nem pedig „Ha böjtölsz… “
A böjt valójában lakoma. Lehetőséget ad arra, hogy lakomázzunk Isten irántunk való elsöprő jóságából és szeretetéből. Ezt úgy tesszük böjtünk alatt, hogy azokból a szavakból táplálkozunk, amelyekkel Isten szól hozzánk. Megtanuljuk, hogy nem csak kenyérrel, hanem Isten minden szavával élünk.
Amikor Jézus arra utasít minket, hogy ne legyünk komorak, amikor böjtölünk, nem arra hív, hogy másokat félrevezessünk. Tudja, hogy valójában nem leszünk szomorúak. Saját tapasztalataiból tudja, hogy a böjt hogyan vezet el bennünket azokhoz a láthatatlan ajándékokhoz, amelyek csak Istentől származnak.
„Te, amikor böjtölsz, kend meg a fejedet, az arcodat pedig mosd meg. Ne lássák az emberek, hogy böjtölsz, csak Atyád, aki a rejtekben van; és Atyád, aki lát a rejtekben, megfizet majd neked.” (Mt 6,17-18)
Ma tartózkodj az étkezések közötti étkezéstől (pl. a nasitól) – vagy válassz egy napot a böjtölésre. Engedd, hogy az étel utáni vágyad elmélyítse a tudatosságot azok felé a lelki erőforrások felé, amelyeket Isten ad neked, hogy más, nehéz nélkülözéseket is elviselj. Emlékezz erre: a böjt azt jelenti, hogy Isten szavaiból lakomázol.
(Trevor Hudson)
Az élet sója 