Tegnap meghallgattam egy párkapcsolati “szemináriumot”, ami arról szólt, hogy:
– mitől keresztény egy párkapcsolat?
– milyen biblikus háttere van a házasságnak?
– mi Isten szándéka a férfi-női kapcsolattal?
– milyen hátráltató tényezők vannak az ismerkedésben, a kapcsolat fejlődésében?
És hasonló kérdésekről.
Szintén a tegnapi nap során a 2017-es Eurovíziós Dalfesztivál győztese a portugál “Amar pelos Dois” c. dal lett, aminek a szövege magyarul így hangzik:
A dal szövegét olvasva, a tegnapi szeminárium gondolatait forgatva és egy barátommal való beszélgetést felidézve, eszembe jutott ez a mondat a Bibliából (ami egyébként a szemináriumon nem hangzott el): “Szeressétek egymást! Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást.” (Jn13,34)
Hogy hogyan függ össze mindez az Eurovíziós Dalfesztivál nyertes dalának szövegével? A dal egy mély és szép vágyat fejez ki valaki iránt. Azonban amíg csak én akarom szeretni a másikat azért, mert szeretem és engem boldoggá tesz, addig az a szeretet valahol önző.
És hogyan jön ide a kapcsolati szeminárium?
A szeretetnek az a lényege, hogy a másikat is ugyanúgy boldoggá, teljesebbé tegye, felül tudja emelni a korlátokon. Ha ez nincs meg, akkor:
– vagy csak a saját vágyaimat követem és nem figyelek a másik személyére, önző vagyok;
– vagy ő nem az, akit tudok jól szeretni;
– vagy valami miatt még fejlődni kell mindkettőnknek abban, hogy jól tudjuk szeretni egymást.
Bármelyik legyen is az ok, fel kell ismerni ahhoz, hogy a megfelelő embert a megfelelő szeretettel szeressük. Isten tudja, hogy mire van szükségünk, és ezt meg is szeretné adni, de ehhez nyitottnak kell lennünk arra, hogy a dolgok másképp is alakulhatnak, mint azt várnánk. C.S. Lewis-nak van egy nagyon jó megfogalmazása, ami akár erre is használható:
„A valóság amellett, hogy bonyolult, tapasztalatom szerint még rendszerint különös is. Nem világos, nem nyilvánvaló, nem az, amit várunk. “
