Az élet sója

Az élet kezdete minden téren – legyen szó emberről, állatról, növényről, vagy alkotásról – születéssel történik. Létrejön valami, ami addig, és abban a formában nem volt. Megszületik. Ered. Származik. Forrásozik. Kezdődik.

Érdekes, hogy a ‘születés’ szót nem csak az ember vagy egy állat születésére lehet használni. Meg tud születni egy gondolat. Egy döntés. Egy terv. Egy kapcsolat. Egy mondat. És mi minden kell mindehhez? Az ember. Aki képes mindezt megtenni, létrehozni, megálmodni, megalkotni, megteremteni. Képességet kaptunk hozzá.Teremtő erő rejlik az emberben, amivel sokszor nem tudunk mit kezdeni. Van, hogy emiatt egy olyan légkört, helyzetet, világot teremtünk magunknak, amiben nem élet születik, hanem szenvedés, pusztaság, rosszkedv, küszködés.
A halál így könnyen elérhető. Az élet nehezebb, de több, szebb, gazdagabb, lehetőséggel telibb. Mi más miatt élünk, ha nem azért, hogy életet teremtsünk, hozzunk létre?! Megszülettünk, hogy az élet teljesen jelen legyen a világban. Nem csak az utódokban, az élőlények gondozásában, hanem mindenben: a gondolatban, a döntésben, a tervben, az álmokban, a tettekben, a szavakban, a kapcsolatokban. Bennünk.

Ha pusztán a nyelvi különbségeket nézzük, akkor az is érdekes, hogy melyik nemzet milyen oldalról közelíti meg a születés tartalmát. Íme egy rövid összefoglalás – a teljesség igénye nélkül és az utánajárás idejének rövidségével:

1. az angol birth születést, szülést, származást jelent. A kiindulópont tehát itt az, hogy valami/valaki ered valamiből/valakitől.
2.  a német Geburt követi az angol jelentését, a származás és az eredet kivételével. Erre külön szavuk van, a Herkunft.
3. a francia két szót használ a születés fogalmára – mise bas, ami célzottan a születést jelenti, és a naissance, ami már a szülés és a származás jelentését is magában foglalja.
4. az olaszban már összetettebb a születésre használt szavuk – parto -, mert ugyanez a szó magzatot, szülöttet is jelent. Itt tehát már nem csak maga a születés, mint történés jelenik meg, hanem már az is, ami ebből ered, ami a történés eredménye. van még egy szavuk egyébként, amit kifejezetten a születésre, mint történésre használnak, a nascita. Van egy külön kifejezés is a világrajövetelre, ami nagyon szép: dare alla luce, vagyis átadni a fénynek 
5.  a spanyol natal szó szintén magát a történést jelöli a születésben. Más kifejezésekkel használva is a születés helyéhez vagy idejéhez kapcsolódik.
6.  a portugálban szintén megjelenik az olaszban használt parto kifejezés, de van egy másik szavuk is rá: a nascimento.  Ezekben szintén maga a folyamat kerül előtérbe a jelentésben: szülés, születés, ellés.
7. a lengyel urodzenie születést, gyermekáldást jelent. Itt már szintén megjelenik a konkrét utalás a történés eredményére, vagyis a megszületőre, az új életre.
8.  a cseh narození és porod szavak jelentik a születést. Az utóbbi ellést is jelent.
9.  a szlovákban hasonló hangalakú és jelentésű is a születésre használt kifejezés: narodenie, pôrod
10. az ukrán is hasonlóan követi a két előző nyelvet mind jelentésben, és részben a hangalakban: народження (narodzhennya), роди (rody)
11. a románban is két szó van a születésre: nastere, naștere. Az utóbbi kifejezésben érdekesség, hogy a szülés, születés mellett létet is jelent.
12. az eddigi nyelvek közül talán a horvát használ a legtöbb kifejezést a születés fogalmának leírására: porođaj, rođenja– szülés, porijeklo – származás, početak – eredet, kezdet.
13. a szerb рађање (radanje) szintén születést jelent.
14. az orosz рождение (roždenie) ugyanúgy egyszerűen szülést, születést jelent.
15. a héberben is több szó jelenik meg a születés fogalmával kapcsolatban: ولادة (wlạdẗ) – ellés, szülés, ميلاد (mylạd) – szülés, مصدر (mṣdr) – eredet, forrás, ولد (wld) – szül, (fiú)gyermek, اصل (ạṣl) – származás
16. az észt sünd születést, szülést, ellést, míg a päritolu eredetet, származást, születést, forrást, kezdetet is jelent.
17. a görög többnyire egy szót használ kifejezetten a születés, származás, teremtés folyamatára: γέννηση (gennésé). Az eredetre, forrásra a προέλευση (proéleusé) ill. πηγή (pegé) szavakat használja.
18. a japán 出産 (shussan) ellést, szülést, születést jelent. A 分娩 (bunben) kifejezés bárányozáskor, elléskor, kölykezéskor, szüléskor, születéskor használatos.
19. a kínaiak szülés, születés szava a 出生(chū shēng), melyben szintén maga a folyamat jelenik meg leginkább.
20. A törökben két szó jelöli a születést: doğum, vatandaslik.
21. Hindi nyelven is két szó kerül elő az ellés, szülés, születés fogalmára: जन्म (janma), प्रसव के पहले (prasava kē pahalē).
22. S végül a szuahélit nézve itt is két külön szót használnak a születésre, szülésre: zaa, és a származásra: zaliwa.