Az elmúlt néhány napban eléggé sikerült a béka feneke alá kerülnöm, ami a lelki világom és a reményteli társas jövőmet illeti. Vasárnap volt azt hiszem talán a legmélyebb ez a pont. Vannak dolgok, amik miatt ezt talán magamnak is köszönhet(t)em, de ennek ellenére aznap kissé haragban voltam a jó Istennel. És erre tessék, mik hangzanak el egymást követő napokon?
- “Ne félj, csak beszélj és ne hallgass, mert én veled vagyok. Senki sem fog hozzád nyúlni, hogy ártson neked…” (ApCsel 18,9)
- “Ti szomorkodtok majd, de szomorúságotok örömre fordul.” (Jn 16,21)
- “A világban megpróbáltatások érnek titeket, de bízzatok, én legyőztem a világot.” (Jn 16,33)
Valaki azt hiszem, erősíteni akar engem…kérdés: képes vagyok-e újta hinni és bízni benne, ahogy korábban, vagy talán még jobban? o.O
Szeretnék…
Az élet sója 