Ismét eltelt egy év – kinek jól, kinek rosszul, kinek pedig vegyes érzelmekkel.
Ami engem illet, az emberek ki-be jártak az életem 2010-es szeletében is. Voltak, akik elmentek és voltak akik itt maradtak. A maradókért és a távozókért is egyaránt hálát adok. Hálát, hogy találkozhattam velük, hogy ismerhetem őket, és hogy színesebbé, gazdagabbá tesszük/tettük egymás életét.
Nem mondom, hogy okosabb lettem egy újabb évvel (ez majd idővel derül ki…), de sok tapasztalattal és ismerettel gyarapodtam – főként magamról, ami azért nem rossz előjele a minél alaposabb önismeretnek és az egyre szilárduló jellemnek. No, persze az emberekről is gyarapodott ismereteim tárháza, de ettől még korántsem mondanám magam bölcsnek 🙂
Egy (általam kicsit átírt) Fodor Ákos idézettel kívánnék mindenkinek boldog, de leginkább egy teljesebb 2011-es esztendőt, remélve, hogy mindenki megtalálja a maga útját, amin járnia kell:
“Még bukdácsolva is hálás vagyok, hogy felé lejt minden utam.”
Az élet sója 